A jegyzetelésnek, sok fajtája van. Mindenkinek meg kell találnia a számára megfelelőt. Egy jó jegyzet aranyat ér, viszont ami a számóda jó, nem feltétlenül jó az másnak is. A jó jegyzet készítéséhez idő és gyakorlás szükséges. A lényeg az, hogy a végén olyan jegyzet álljon a rendelkezésedre, amit könnyen és gyorsan tudsz átnézni, és minden fontos információt és összefüggést tartalmaz. A jegyzetelés legfőbb célja, hogy a felidézést, az összefüggések megértését elősegítse, az összefoglalást és az ismétlést megkönnyítse. Alapvetően kétféle jegyzetelési típus van a lineáris, vagy grafikus.

A lineáris jegyzetelésnél az üres lapra kulcs szavakat írsz le és azokhoz rendelsz hozzá jelentés. Ez rövid tömör kivonata a tananyagnak, tartalmazhat listákat, felsorolásokat, definíciókat, törvényeket, bizonyításokat.

A grafikus jegyzet lehet: folyamatábra, diagram, grafikon, gondolattérkép.

Természetesen a kettő ötvözete is lehet nyerő, ez a te egyéniségedtől függ.

A legegyszerűbb jegyzetelési technika, amikor egymáshoz kapcsolódó rövid, tömör mondatok formájában, folyamatos szövegben foglalod össze a lényeget.

Szöveg aláhúzása, kiemelés

Biztosan láttál már olyan könyvet, amelyet színes kiemelővel húztak ki és az egész könyv csak úgy virít, mert minden ki van húzva benne egy vagy több színnel. A tanulásban ez nem segít. A lényeg kiemelésnél is be kell tartani néhány szabályt, hogy értelme is legyen.

• Ne rögtön az első olvasás közben húzd alá/ki a lényeget. Hanem második-harmadik olvasásra, amikor már ismered a szöveget és pontosan kitudod választani a lényeges dolgokat.

• A színeknek legyen jelentése. Pl.: a kulcs szavakat sárgával húzd ki, a tételeket kékkel.

• A könyved ne úgy nézzen ki, mint egy papagáj.  Tényleg csak a lényeges dolgokat emeld ki.

• Ne mások aláhúzásaira, kiemeléseire hagyatkozz. Amit te lényegnek gondolsz az nem biztos, hogy másnak is az. De ez nem is baj.

Gondolattérkép (mindmap)

A gondolattérkép röviden a következőképen néz ki. Egy fektetett A4-es vagy A3-as lap közepére felírod a címet egy ellipszisbe, majd ebből kiindulva felírod az egyes alcímeket a cím köré. Az alcímek alá pedig beírod a kulcsszavakat és ahhoz kapcsolódva egy kis ábrát. Így tulajdonképpen térképpé varázsolod a tananyagot. Akár előadás jegyzeteléséről, akár szöveg jegyzeteléséről van szó nagy segítséget jelent. Hiszen nagy mennyiségű anyagot lehet egy lapon megjeleníteni, az összefüggéseket ábrázolni. Nem kell lapozgatni, hogy utólag ki tudd egészíteni. Kézzel is és számítógéppel is készíthető az erre szolgáló programokkal. A kézzel készített sokkal jobban segíti a megjegyzés folyamatát.

A gondolat térképeket rendkívül sok területen alkalmazhatod. Egy-egy tananyag, szövegrész, vers megtanulása, szakkönyv elolvasása, kijegyzetelése, fogalmazás készítése, előadásra való felkészülés, szervezés, tervezés és kreatív gondolkodás terén egyaránt használhatód.

A módszert jó eredménnyel használhatják a tanulási zavarokkal küzdők az iskolai teljesítményének javítására. Ezek a emberek sokkal hatékonyabban tudnak tanulni, ha egészben és egyszerre látják a tananyagot.

A jegyzetelésről szóló rész például így nézhetne ki.

Többet szeretnél róla tudni a gondolattérképről, akkor itt olvashatsz róla részletesebben.

Itt találsz egy rövid videót arról, hogy a gyakorlatban hogyan kell készíteni.

A módszer kitalálója Tony Buzan. Az ő gondolat térképei itt nézhetők meg.

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassák.

Itt olvashatsz arról, hogy milyen a jó jegyzet.