A figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás együtt, egymást támogatva dolgozik!

Ahhoz, hogy figyelni tudj, meg kell teremteni a koncentrációhoz szükséges energiát, meg kell tapasztalnod a csendet, az elmélyedést, a belső ellazulást.

 Ahhoz, hogy kitartóan tudj figyelni, pihenten kell megjelenned az iskolában (megfelelő mennyiségű alvás, relaxálás), a számítógépes játékokat hagyd a hétvégére! Jót tesz a rendszeres mozgás a friss levegőn!

Ha vizuális (látási) figyelmed erős, használd ezt ki a tanulásban: figyeld meg a képeket, ábrákat! Ha nem, erősítsd megfigyelési gyakorlatokkal!

A jól működő hallási figyelem segít abban, hogy megértsd a tanári magyarázatokat. Ennek erősítése, edzése is lehetséges.

A legfontosabb, hogy akarj valamit megfigyelni és a tapasztalataidat rögzíteni.

A figyelemnek minden jellemzője fejleszthető.

 A terjedelme – minél több dolgot veszünk észre adott pillanatban (pl. mennyi mindent tudunk elmondani annak az embernek a külső megjelenéséről, akire éppen csak rápillantottunk az utcán);

A tartóssága – minél tovább tudunk figyelni valamire (pl. egy unalmas szövegre végig oda tudunk-e figyelni);

A megosztottsága – minél több dologra figyelünk egyidejűleg (pl. vezetés közben, vagy ha hangszeren játszunk);

Az átvitele – minél könnyebben tudjuk a figyelmünket átirányítani az egyik dologról a másikra (pl. filmnézés közben meghalljuk-e, ha szólnak hozzánk).

Egy rövid videó a figyelem fajtáiról.

Hogyan fejlesztheted még a koncentrációt?

A tananyag feldolgozásának egyik legjobb módja ha kérdéseket teszel fel a tanulnivalóval kapcsolatban. Ahogy arról már a tanulási stratégiáknál írtam. Ezt fel lehet használni a jegyzetelésnél is. Vagy úgy, hogy egy TTM táblázatban gyűjtöd össze a kérdéseidet, és az alapján készíted el a vázlatot. Vagy felírod a kérdéseket és utána hozzájuk a válaszokat is. Készíthetsz hagyományos jegyzetet, vagy gondolat térképes jegyzetet.

Kérdéseket magad is ki találhatsz, de felhasználhatod az órán elhangzott kérdéseket és a tankönyvben lévőket is.

Bemutatok néhány kérdést a teljesség igénye nélkül, amiket használhatsz a tanuláshoz.

Végül egy rövid video a témában.

A tételek kidolgozása mindig munka és idő igényes folyamat. Viszont ha a felkészülési idő alatt apránként meg csinálod, akkor az érettségi előtt már csak át kell olvasnod, illetve a dolgozatok előtt ismételned. Ezzel jelentősen csökkentheted az egyszerre átnézendő oldalak számát, és a tanulásra szánt időt is.

1. Írd fel a tétel címét, és amit még tudsz róla:

A tanárod instrukcióit a tétellel kapcsolatban.

Hol található hozzá a tananyag a könyvben, a füzetben, a vizsgán is használható segítségben.

Egy tételhez több anyagrész is tartozik ezért érdemes ezeket már rögtön az elején összeszedni. Segít a tétel kidolgozásában is és a vizsga előtti ismétlésnél is hasznos lehet. Akkor is hasznos lehet, ha valamit újra át akarsz nézni, mert nem érthető, nem emlékszel valamelyik részletre.

2. Gondold végig miről szóljon a bevezetés rész. Ez lehet történelmi, irodalmi, földrajzi, tudomány történeti kitekintés. Pár szóban arról beszélj, ami csak áttételesen tartozik a tételedhez, de ennek a segítségével el tudod helyezni a tételed az időben, tértben.

3. Maga az amiről a tételed szól. Először készíts egy vázlatot arról, hogy minek kellene a tételedben szerepelnie. Ezt lehet hagyományos vagy akár gondolat térkép.

Írd össze azokat a definíciókat, törvényeket, bizonyításokat, szabályokat, tényeket, évszámokat, mindent ami tételhez tartozó tény anyag.

4. Pár mondatban írd le, miről szólt a tételed.

Az érettségizők mostanában szembesülnek azzal a ténnyel, hogy mennyi mindent kell az érettségiig átismételni, megtanulni, hány tételt kell kidolgozni. Lehet, hogy ez ijesztőnek tűnik az elején, de már rengetegen leérettségiztek neked is biztosan sikerülni fog. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eredménnyel sikerül. Hiszen ezen múlhat a tovább tanulásod, a pálya választásod.

Első lépésként tudd meg, hogy az egyes tárgyakból mik a követelmények. Hogyan zajlik a vizsga, milyen típusú feladatok lesznek. Természetesen a tanáraid ebben segíteni fognak, hiszen nekik is az a fontos, hogy minél sikeresebb legyél a vizsgákon.

Az egyik fontos feladatod az lesz, hogy a szóbelire való tételeket kidolgozd és megtanuld. A másik pedig, hogy az írásbeli feladat típusaira felkészülj és begyakorold a megoldási stratégiákat.

Kezdjük a tétel kidolgozásokkal.

Több dolog közül választhatsz:

• Minden egyes tétel saját magad kidolgozod, és biztos lehetsz benne, hogy az olyan, amilyennek te szeretnéd. Elég részletes és mivel te dolgoztat ki már szinte meg is tanultad, és később csak ismételned kell.
• Többen összefogtok és mindenki azonos mennyiségű tételt dolgoz ki és utána átadjátok egymásnak. Ez sokkal kevesebb időt igényel, de fontos, hogy mindenki a rendesen megcsinálja és ne csak összecsapja.
• Az interneten található tételek közül válogatsz és azt tanulod meg. Ennek az a veszélye, hogy nem pontosan azokat a dolgokat tartalmazza, amelyeket a tanárod várna tőled a feleltedben. Viszont segítségedre lehet a tételeid kidolgozásában.

Az írásbeli vizsgára a legjobban a vizsga típus feladatadatainak gyakorlásával lehet. Érdemes minden egyes feladat típushoz egy megoldási stratégiát kidolgozni. Ez nem más mint, hogy lépésről lépésre végig gondolod hogyan fogod majd megoldani. Milyen segédleteket használhatsz (függvénytáblázat, atlasz, szöveggyűjtemény, szótár). Majd ezeket be is gyakorlod.

A kötelező olvasmányokról folyamatosan vitáznak, hogy melyek legyenek. Ettől függetlenül neked neked el kell olvasni az éppen aktuálisat. El kell készíteni az olvasó naplót, elemzést, és dolgozatot kell írni belőle.

Mielőtt elkezdenéd az olvasást, vedd kezedbe a könyvet ismerkedj vele. Olvasd el az előszót, ajánlásokat, amit találsz a borítón. Nézd meg milyen vastag, mennyire könnyen olvasható, ha van kedved olvass bele. Motiváld magad az olvasásra.

Készíts tervet, hogy mikor mennyit fogsz olvasni, mikor készíted el a könyvhöz kapott feladatokat.

Olvasd el a könyvet!!!

Olvasd el az eredeti művet. Ne a rövidített változatot, ne mások olvasó naplóját. Ha nagyon unalmas egy rész akkor lapozz, ha egy hosszadalmas leírásra nem fogsz emlékezni az még nem feltétlenül baj. Ha annyira borzalmasnak találod, hogy legszívesebben állandóan lapoznál, akkor olvasd el a bekezdések első mondatait és a párbeszédeket. Így nem maradsz le a lényeges részekről a lapozások miatt.

A következőkre figyelj olvasás közben, és készíts róluk jegyzetet, mert akkor abból vagy azonnal vagy akár később is könnyebb elkészíteni az olvasó naplót. Ha tanár nem is kéri az olvasónaplót akkor is érdemes megcsinálni, mert dolgozat előtt sokkal könnyebb abból felkészülni, a részleteket, összefüggéseket átismételni.

5 dolog amire figyelj kötelező olvasása közben:

• Mi a történet?

Ha elolvastad akkor foglald össze öt mondatban, hogy miről szól a sztori. Érdemes ezt fejezetenként is meg tenni. Ha nem megy és elolvastad a könyvet, akkor az interneten keress összefoglalót a könyvről. Így többet fog mondani, mint olvasás előtt.

• Mi a konfliktus?

Azaz mi az értelme a könyvnek. Minden sztorinak ez adja az érdekességét.

• Keresd a forduló pontokat

A legtöbb történetben van ilyen, ami meghatározza a végkifejletet.

• Tér és idő

Mikor és hol játszódik. Ha az író nem a saját idejét használja érdemes elgondolkodni, hogy mi a szerepük a történetben.

• Szereplők

A szereplők hogyan viszonyulnak egymáshoz a konfliktusokhoz, mi a szerepük a történetben? Melyek a főbb jellemvonásaik? Pozitív vagy negatív szereplők? Készíthetsz egy ábrát, amin ezeket a viszonyokat és jellemvonásokat ábrázolhatod.

Alapvetően két dolgot tehetsz, ha pótvizsgára küldtek.

1. Nagy ívben kerülöd az adott tantárgyat és inkább az évismétlésre, esetleg iskola váltásra készülsz.

2. Felveszed a kesztyűt és felkészülsz a vizsgára.

Ha az utóbbit választod akkor, azt tudom tanácsolni, hogy gondold végig a következőket:

1. Miért buktál meg?

- nem tanultál, mert:

nem érdekel, nem szereted a tantárgyat

nem tudod hogyan tanuld meg az anyagot, úgy érzed ez neked úgy se fog menni

- túl sokat hiányoztál:

betegség

lógás

- családi, iskolai, beilleszkedési problémák

- tanulási nehézségek

tanulás technikai hiányosságok

ismert vagy ismeretlen tanulási zavar

2. Ha meg van az ok, vagy okok, akkor keresd meg a számodra legmegfelelőbb megoldást, segítséget.

3. Készíts tervet arra, hogyan szeretnél sikeres vizsgát tenni.

- Kik segítenek a felkészülésben?

- Mikor és mennyit fogsz tanulni?

- Mit fogsz tanulni?

- Milyen tanulási technikákat használsz majd?

- Hogyan ellenőrzöd a tudásodat?

- Hogyan és mikor fogsz ismételni?

- Mi motivál a tanulásra?

Az emberi agy csak akkor hajlandó munkára, ha az alapvető élettani funkciók rendben vannak. Tehát nem vagy éhes, szomjas, nem fázol, nem vagy stresszes, nem vagy fáradt. Amikor haza érsz az iskolából, akkor ne rögtön kezdj el tanulni, adj magadnak egy kis időt, pihenésre, evésre, ivásra, mozgásra.

Legyél kényelmes ruhában, igyál vizet, relaxálj tanulás előtt, a stressz gátolja a koncentrációt. A stressz akár pozitív (szerelmes vagy), akár negatív (félsz egy újabb rossz jegytől) nem segíti a tanulást. A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása elősegíti a koncentrációt és annak fenntartását. Figyeld meg a biológiai órádat, hogy mikor vagy a legaktívabb akkora érdemes időzíteni a nehezebb anyagok tanulását.

Rá kell hangolódni a tanulásra keress valamilyen pozitív motivációt, amiért érdemes tanulnod. Nem jó motiváció a szülői, tanári elvárás, az sem igazán motiváló, hogy 3-4 év múlva mi lesz. Az embernek azonnali pozitív megerősítésre is szüksége van. Lehet ilyen pozitív motiváció, ha érdekel a tananyag, ha alig várod, hogy a gyakorlatban is kipróbálhasd a tanultakat, a tanulás után elmehetsz a haverokhoz, visszakapcsolod a netet és játszol, chat-elsz, vagy valami teljesen más.

Kapcsolj be, olyan zenét, ami megnyugtat, felszabadít, boldoggá tesz. A tudósok kimutatták, hogy a barokk zene, ami a legalkalmasabb erre a célra. A tanulás során mindig arra kell törekedni, hogy valamilyen pozitív érzelem kötődjön, mert akkor a megtanultabbak jobban meg maradnak. Ha jókedvű és nyugodt vagy akkor a tanulás is könnyebben megy.

Teremtsd meg az optimális külső feltételeket a tanuláshoz. Erről az előző részben írtam.

A tanulás akkor lesz hatékony, ha többször, rövidebb ideig tanulsz, és a tanulás közben odafigyelsz az ismétlésekre is. Az agyad nem képes hosszú órákig tartó folyamatos figyelemre.

Egy felnőtt kb. 25-30 percig képes folyamatosan aktívan figyelni egy tevékenységre. Ekkor következik be az egy mélypont, ami még rövid idejű. Ezután még képes az előző szakasznál jóval gyengébb figyelemre, de kb. 45 perc körül, figyelem erőssége nagy mértékben lecsökken. Fiatalabb korban pedig ez az idő még rövidebb.

Ha túl sok ideig tanulsz folyamatosan, akkor figyelmed és tanulási kedved akaratlanul is alábbhagy. Ez abból is látszik, hogy önkéntelenül egyre gyakrabban kalandozik el a figyelmed.

Tanulás közben ezért szükség van gyakran, rövid szünetekre ahhoz, hogy mindig friss, és motiváltan tudj tanulni!

30-40 percenként tarts rövid 5-10 perces szünetet.

4 óránként pedig tarts 1-1,5 óra szünetet, és egy nap 2×4 óránál többet pedig ne tanulj!

Észre fogod venni, hogy bár kevesebb időt töltesz ugyan a könyv felett mégis több mindent jegyzel meg.

Érdemes a tanulási terved készítésénél is figyelembe venned a saját képességeidet.

Fontos kialakítani egy saját teret, hol minden kéz közelben van. Egy olyan teret, amit a magadénak érzel, meleg és otthonos. Az agy elsődleges feladata az, hogy életben tartson. Ha minden lét feltétel adott, tehát nem vagy éhes, szomjas, fáradt, nem fázol akkor hajlandó a tanulásra. Érdemes oda figyelni a következőkre, mert segítenek az elmélyültebb tanulásban.

Fény

Legyen meg felelő a világítás. Legjobb a természetes fény. A fény papírra érkező beesési szöge is fontos az éles látás szempontjából. Szórt fény mellett az asztali lámpa fénye is fontos, ez a fény függőlegesen és úgy érkezzen a papírra, hogy a jobb kezeseknek bal felől, a bal kezeseknek jobb felől. A fény ne legyen túl éles, vagy kevés.

A dekoráció segíthet és gátolhat is, a legjobb, ha kevés van, mert akkor nem vonja el a figyelmet, viszont az emlékeztető tábláztatok, képek segíthetnek.

Színek

A színek is segíthetnek a tanulásban.

Narancssárga: javítja a gondolkodást, ami sárga, azt megnézzük és már meg is jegyezzük. A feljegyzéseket érdemes sárga cetlikre írni, vagy sárga kiemelővel kiemelni.

A ragyogó szín aktiválja agyunk vizuális központját.

Piros: Emlékeztető hatású és erőteljes növeli a pulzus számot, szívverést, vérnyomást.

Kék: A tisztaság színe. Nyugtatólag hat mindenfajta izgalmi állapotban. Az ideges eredetű zavarokra, lelki kimerültségre az indigókék a legjobb.

Zöld: Kiegyensúlyozó, testet-lelket nyugtató. Ellazít, nyugtatóbbá tesz, a légzést kisimítja az érzelmeket. Lámpaláz esetén segít.

Barna vagy bézs: nyugtató harmonikus hatású, békítő, meleg és barátságos színek.

Lila: Aktiválja, az agy kreatív központját serkenti a koncentrálást. Ha sürgősen egy jó ötletre, tippre van, szükséged a határidő sürget, lila filccel írd fel az ötleteidet, aztán várd, amíg beugranak a legjobb megoldások.

Hőmérséklet, levegő

A nagy meleg vagy hideg tanulóhely eltereli a figyelmet, a tested az energiáit a hőháztartás fenn tartására használja. Az ideális a 20-22 °C, mert ilyenkor még a szervezetnek nem kell szabályoznia fűtését.

Elhasználódott, áporodott, oxigénben szegény levegőjű helyen nehéz a koncentráció. Az agy jó működéséhez különösen fontos a vér gazdag oxigén ellátottsága. Egészséges táplálkozással, helyes légzéssel, többszöri szellőztetéssel ez javítható.

Mi legyen az asztalon?

Lehetőleg minden, olyan eszközt szerezz be a tanuláshoz, ami szükséges és találj neki egy jó helyet, hogyha nincs rá szükség, akkor se zavarjon. Tanuláskor viszont csak az legyen az asztalodon, amire tényleg szükséged van.

A kütyüket (tv, telefon, számítógép, stb.) kapcsold ki, hogy még véletlenül se vonják el a figyelmed.

Zene

A tanulás közbeni zene hallgatásról megoszlanak a vélemények. Abban azért mindenki egyetért nagyjából, hogy ha már hallgatsz akkor:

• ne fülhallgatón keresztül,

• háttér zeneként halkan hallgasd.

• olyan zenét válassz, ami segít a koncentrálásban, felvidít (ez pedig nem a heavy metal).

• olyan zenét, aminek nincs szövege, vagy legalább nem érted és így nem vonja el a figyelmed.

A zene érzelmeket vált ki belőled és ez segíthet a tanulásban. A lassabb zene ritmusára ellazulsz. A pulzusod nyugalmi állapotba kerül. Ennek következtében az erek is ellazulnak és így több vért tudnak szállítani. A több vér, több oxigént is jelent, ezért az agy sejtek működése is gyorsabb lesz, ebből pedig az következik, hogy a tanulás is gyorsabb. Lozanov a tapasztalati alapján összeállított egy "tanulás koncertet".

Illatok

Az illatok ugyan úgy befolyásolják a hangulatunkat, mint a zene. Gondolj csak a fajhéj illatára, vagy a citroméra. Mi jut róluk eszedbe!

Ha szeretsz az aromaterápiával foglalkozni, akkor érdemes olyan illatokat keresned, amelyek segítenek a koncentrációban, lazításban vagy amire éppen szükséged van. Segítséget találhatsz ezzel a témával foglalkozó könyvekben, vagy az illóolajok tájékoztatóin.

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassák.

Mi lehet probléma helyzet a tanulás során? Általában a feladatok megoldása. Vannak olyan feladatok, amelyeket gyorsan és könnyen meg tudsz oldani, ilyenek a házi feladatok. Másokhoz pedig idő és tervezés kell, Ilyen például az olvasó napló elkészítése vagy a beadandó házi dolgozta megírása. Ahhoz, hogy a megoldáshoz meg találd a legjobb stratégiát a következő kérdésekre érdemes meg keresni a válaszokat.

Érted-e a feladatot?

Mennyire nehéz a megoldás?

Mennyi ideig tart a megoldás?

Hogyan oldod meg?

Mi szükséges a megoldáshoz?

Volt-e már korábban hasonló feladatod, amit sikeresen megoldottál?

Mi lesz a végeredmény?

Ha egy kérdésnek az adott feladatnál nincs értelme, akkor természetesen hagyd ki. Ezután válaszd ki az általad ismert technikák közül, hogy szerinted melyik lehet az, amivel a leghatékonyabban meg tudod oldani a feladatot határidőre. Ha valamelyik kérdésre nem tudsz választ adni, akkor kérj segítséget vagy a társaidtól vagy a tanárodtól. Készíts egy tervet a megoldásra és utána old meg a feladatot.

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassák.

Ebben a részben szeretnék néhány olyan technikát megmutatni, amik abban segítenek, hogy a tanultakat átismételd, rendszerezd.

Működés a gyakorlatban

Láttad már, hogyan működik a gyakorlatban az, amit éppen tanulsz?

Olvass konkrét dolgokat a tanulni valóval kapcsolatban hogyan használják, mire használják, te meg tudod-e csinálni. Mások hogyan csinálják? Nyelv tanulásnál keress rá példát egy szövegben. Gyakorolj.

Tanítva-tanulás

Tanítsd meg az adott anyagot a társadnak vagy ha nincs senki akkor a macidnak, képzeletbeli valakinek, mondd fel a telefonodra. Ilyenkor sokszor helyére kerülnek a dolgok és az összefüggésekre is egyszerűbb rájönni. A lényeg, hogy hangosan mond el a dolgokat. Segít az ismétlésben, ha vissza hallgatod, akár suliba menet vagy lefekvés előtt. Ha nem teljesen tudod még a tananyagot az ilyenkor kiderül és még tudsz rajta segíteni.

TTM-táblázat

Mielőtt elkezded feldolgozni a tananyagot készítsd el a következő táblázatot. Az első két oszlopot az első áttekintő olvasás után töltsd ki, a harmadikat pedig az anyag feldolgozása után. Feldolgozás közben is írhatsz még kérdéseket a második oszlopba, amennyiben még felmerülnek.

Ismétlés

A tanultak megjegyzésének legrégibb módja az ismétlés, de nem mindegy hogyan.  Ha folyamatosan mindig ugyanaz ismétled, attól még nem tanulod meg, unalmas és rengeteg időd elmegy vele. A neurológusok azt tapasztalták, hogy egy új információ elsajátításakor eleinte többet kell ismételni, később már ritkábban is elég. Általában azt szokták ajánlani, hogy legalább négyszer ismételj át egy anyagot ahhoz, hogy rögzüljön.

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassák.